Caprice Quartet

A négy fiatal hölgy által 2006-ban alapított vonósnégyes sikeres koncertsorozatainak híre, az egyéni virtuóz tudásra bátran építő sokszínű repertoár, a tagok harmonikus együttzenéléséből fakadó kivételes hangulat üzenete ugyanaz: csodálatos kamaramuzsika részese a muzsikájukat hallgató zenerajongó.
Úgy gondolom, ebben a két mondatban minden benne van, amiért Ön is szívesen hallgatná a Caprice Quartettet. De itt még sok hely van, és nekem (mint a hölgyek által felkért ajánlat-írónak) azokra is gondolnom kell, akik szeretik annyira Őket és/vagy zenéjüket, hogy valóban érdeklődve olvasnának további, kicsit talán szubjektív - gondolatokat e Szeszélyes hölgyekről.
Bizony: Szeszély; ezt jelenti a szó, amivel jelezni szerették volna a vonósnégyes nőiességét. Amikor vártam a Muzsikus Kávéházban megtartott koncertjükre Őket, e név alapján mindenre felkészültem. A mosoly, a közvetlenség, a fiatalságból is adódó frissesség ugyan megnyugtatott, de a morc szervező-énem figyelmeztetően megszólalt bennem: és a zene?
Túl a koncerten leírhatom: bátran ajánlom e kivételes kamaramuzsikát mindenkinek.

Szabad megosztanom személyes érzéseimet?A koncert kezdete a szülinapos Haydn dallamaival ünnepélyes méltóságot adott a produkciónak. Ez elindított egy asszociáció-sorozatot: Eszembe jutott saját esküvőm, illetve azon jóbarátom csodálatos ajándéka: a méltóságteljesen begördülő, elegánsan feldíszített: Chevrolet Caprice. (nocsak, engem kísért a jó dolgokban e név?) És most, hogy a koncerten szívem-lelkem megtelt a gyönyörű dallamokkal, agyam termelte a minden Caprice-re igaz jelzőket: akár zene, akár autó, nekem az a fontos, hogy lendületes, elegáns, tudást sugárzó, érzelmekre ható, gyönyörű legyen. Bocsánat, de hát pont ez történt.
A lírai részeknél behunytam a szemem és máris éreztem az álomszerű suhanást; a modern zenei világokból feldübörgő dallamok, mint a V8-as motor erőt sugárzó lüktetése törtek rám; egy teljességet kifejező finálé az ülésbe simuló boldogságot idézi. És a csönd: a koncertnek vége, én kiszállok a Caprice-ből, még a sarokról visszanézek (nem álmodtam?), és tudom, hogy szívem csücskébe belevésődött az én Szeszélyem: újra és újra át kell élnem e pillanatokat.(Kíváncsi leszek magamra pár év múlva: ha a garázsomban nem is, de a lemez-gyűjteményemben biztos, hogy sorakozni fognak a Capricek. Ugye Önnek is?)

Kedves Caprice Quartet!

Azt kellett volna leírnom, hogy kiváló muzsikusok vagytok, gyönyörűen zenéltek hatalmas repertoárotokból? Hogy e sokszínű koncert-program méltó volt a produkciótokat bemutató nagy hangversenytermekhez? Hogy örömzenéteknek kellene szólnia ünnepségeken, a boldog pillanatok szebbé tételekor, hogy rendezvényeknek Ti adjátok meg a teljességet?

Amíg újra találkozunk: Sok sikert!